A vádirat szerint röviden: Az első-, másod-, negyed és ötöd rendű vádlottak büntetett előéletűek, fogvatartásuk során büntetés-végrehajtási intézetben (továbbiakban bv. intézet) ismerkedtek meg, a harmadrendű vádlott a másodrendű vádlott kapcsolattartója volt, míg az elsőrendű vádlott interneten keresztül vette fel a kapcsolatot a hatod rendű vádlottal, akinek a heted rendű vádlott élettársa volt a vádbeli időszakban.
A bv. intézet kultúrhelyiségében négy laptopot helyeztek el, melyekre különböző hang- és videószerkesztésre alkalmas programokat telepítettek. Az internet hozzáférést a bv. intézet rendje tiltotta.
Az elsőrendű vádlott 2020. január 25. napját megelőzően a bv. intézetbe ismeretlen személy által, illegálisan bejuttatott SIM kártyát az egyik laptopba helyezte, mely lehetővé tette számára, hogy a számítógépen, illegálisan internet hozzáféréssel rendelkezzen. Az elsőrendű vádlott minden nap behelyezte a gépbe, majd a nap végén kivette a SIM kártyát, majd elrejtette, hogy egy esetleges ellenőrzés során az őrök ne találják meg azt.
Az elsőrendű vádlott 2020. január 25-ét megelőzően elhatározta, hogy a jogtalan internet hozzáférés révén sorozat jellegű internetes csalásokat fog elkövetni, azonban saját bankszámlával nem rendelkezett, elhatározta azt is, hogy a csalásokból befolyt összegeket virtuális fizetőeszközre, kriptovalutára váltja, emiatt nagy számú, személyhez nem köthető kriptovaluta tárcacímeket hozott létre, melyekhez csak ő férhetett hozzá.
Ezen kívül a csalások elkövetéséhez e-mail címeket regisztrált, valamint több, mások által regisztrált és használt e-mail címekhez szerzett jogosulatlan hozzáférést megsértve az információs rendszerek védelmét biztosító technikai intézkedéseket, a felhasználók jelszavait megváltoztatta, a sértetteket az e-mail fiókjukból kizárta. Ezekkel az e-mail címekkel több – magánkereskedelmet bonyolító – internetes oldalhoz hozzáférést szerzett, illetve maga is számos álnéven regisztrált.
2020. január 27-én az egyik kereskedelmi honlapon keresztül vette fel az elsőrendű vádlott a hatod rendű vádlott férfival a kapcsolatot, aki a hirdetése szerin kriptovaluta váltást ígért, a megbízás összegétől függő százalékos díjért úgy, hogy a hagyományos lakossági bankszámlájára beérkező forint összeget a megrendelő igényei szerint virtuális fizetőeszközre váltotta, majd a megrendelő által megadott tárcacímre elküldte. A hatod rendű vádlott először a saját, majd élettársa bankszámláját adta meg az elsőrendű vádlott részére.
A csalási cselekmények elkövetésekor az elsőrendű vádlott a sértettek bizalmának elnyerések céljából azt a látszatot keltette, hogy a sértettek kizárólag a hatod és hetedrendű vádlottakkal állnak kapcsolatban, de az általa létrehozott elektronikus levelezési címeken keresztül is tartotta a kapcsolatot a sértettekkel. Az elsőrendű vádlott az internetes oldalak apróhirdetéses felületein műszaki cikkeket, majd a koronavírus járvány elleni, országos járványügyi intézkedések meghozatalakor FFP2-es, FFP3-as típusú maszkokat hirdetett eladásra valótlanul, azt a látszatot keltve, hogy cégszerűen működnek, egyes részfeladatokkal osztály vagy csoport foglalkozik, rendkívül sok megrendelésük van, biztosítékkal, utánvéttel történő értékesítési módokkal nem foglalkoznak, és személyes átvételre sincs lehetőség. Az elsőrendű vádlott nem rendelkezett a meghirdetett termékekkel, célja a jogtalan haszonszerzés volt.
A beérkezett összegek kriptovalutára történő átváltása érdekében, az elsőrendű vádlott minden alkalommal megkereste a hatod rendű vádlottat. A hatod- és hetedrendű vádlottak a számláikra beérkezett összegeket, a saját jutalékukat levonva, egy mobiltelefonos pénzügyi applikáció révén euróra váltották, majd abból a kriptovaluta tőzsdei profiljukon keresztül kriptovalutát vásároltak és az elsőrendű vádlott által megadott tárcacímekre továbbították. A váltás díját a hatod rendű vádlott határozta meg alkalmanként a forint összegből, az euróból illetve a kriptovaluta árfolyamváltozásait kihasználva abból vonta le. A hatod rendű vádlott tudomással bírt arról, hogy az elsőrendű vádlott által utalt pénzösszegek bűncselekmény elkövetéséből származnak. A hetedrendű vádlott a hatod rendű utasítása és felügyelete mellett hajtotta végre a pénzügyi tanzakciókat.
Az elsőrendű vádlott az így elkövetett bűncselekményekkel a sértetteknek 4 802 000 forint kárt okozott, mely nem térült meg, ennek eredetét a hatod rendű vádlott fedte el és a heted rendű vádlottal történt osztozásra figyelemmel 251 000 forint haszonra tett szert. A heted rendű vádlott összesen 2 420 000 forint eredetét fedte el és a hatod rendűvel történt osztozásra figyelemmel 207 785 forint jogtalan haszonra tett szert.
Miután a fenti bűncselekmény elkövetése miatt a hatod és heted rendű vádlottakat letartóztatták, az elsőrendű vádlottnak nem állt rendelkezésére a kriptovaluta váltási lehetőség, ekkor az elsőrendű vádlott más módszerekkel, ismételt csalásokat követett el, továbbra is a jogosulatlan internet hozzáféréssel, a többi vádlott társát bevonva. Az első, másod, harmad és negyedrendű vádlottak az elkövetés részfeladatait egymással megosztották, a bv. intézetbe illegálisan bejuttatott SIM kártyák segítségével tartották a kapcsolatot hang hívással és e-mailben és a másodrendű vádlott a szabadlábon lévő ötöd rendű vádlottat is két alkalommal bevonta.
Az internet hozzáférés révén 2020 júliusától kezdődően a rendőri intézkedés, 2020. október 27.napjáig terjedő időben az első rendű vádlott a különféle apróhirdetési felületeken regisztrált, majd a különböző termékeket – órákat, műszaki cikkeket, informatikai alkatrészeket, fényképezőgépeket stb. – eladásra kínáló sértettek valós hirdetéseire jelentkezett.
A sértettekkel interneten kommunikáló elsőrendű vádlott álnéven, illetőleg harmadik személyek azonosító adatainak birtokában magát különböző, részben létező személyeknek kiadva jelentkezett a hirdetésekre. A sértetteknek rendszerint e-mailben vagy az internetes oldal levelezőrendszerén keresztül előadta, hogy az eladásra kínált értéktárgyat megvásárolná. A megállapodás létrejöttekor azt állította a sértetteknek, hogy a vételárat átutalta, azonban azösszeg jóváírása azért késik mintegy 24-48 órát, mert euróban vagy dollárban fizette azt ki.
Az elsőrendű vádlott a vételár átutalásának valótlan igazolására egy internetbankos weboldalról készült, átutalási adatokat tartalmazó, képernyőmentéssel készült felvételt küldött át a sértetteknek, úgy, hogy a sértettek által megadott adatokat azon átszerkesztette, azaz feltüntette rajta az adott sértett nevét, bankszámlaszámát, az utalás összegét is. A képernyőmentéssel létrejött, és szerkesztett felvétellel a sértettek felé a pénz átutalását igazolta. Több esetben más nevére szóló, valódi közokiratról – személyi azonosítóokmányról – készült fényképfelvételt vagy szkennelt másolatot is elküldött a sértetteknek, hogy a sértettekben bizalmat keltsen. Olyan, nem létező telefonszámokat és e-mailcímeket adott meg elérhetőségként, amelyeken a sértettek nem tudtak kapcsolatba lépni vele, és amelyek alapján az elsőrendű vádlott sem volt azonosítható.
A sértettek a részükre megküldött banki bizonylat tartalmú elektronikus irat láttán abba a hitbe kerültek, hogy a vételárat részükre átutalták, ezért a tévedésbe ejtés hatására az általuk eladásra kínált termékeket postára adták.
Az elsőrendű vádlott azonban ténylegesen nem utalta el a pénzösszeget, az nem is állt szándékában, sem pedig lehetőségében, célja a termékek jogtalan haszonszerzési célú megszerzése volt, amelyről társai is tudtak.
Az elsőrendű vádlott a csomagokat csomagátvevő szolgáltatással, különböző átvevőhelyekre kérte megküldeni. A sértettek által feladott csomag átvételéhez szükséges kódot minden esetben az elsőrendű vádlott kapta meg e-mailben, melyet a másodrendű vádlottnak továbbított, aki azt a harmadrendű vagy a negyedrendű vádlottnak és két alkalommal az ötöd rendű vádlottnak küldte meg, megadva azt is, hogy mely csomagpontra kell menniük a csomagért. A csomagokban küldött tárgyakat a negyedrendű vádlott értékesítette, mivel az ehhez szükséges kapcsolatrendszerrel a korábban általa elkövetett vagyon elleni bűncselekmények révén ő rendelkezett. Az értékesítésből befolyt összegeket az első, másod, harmad és negyedrendű vádlottak egymás között elosztották.
Az elsőrendű vádlott és társai cselekményeikkel több, mint nyolcmillió forint kárt okoztak.
Az ügyben előkészítő ülést tart a bíróság.