A vád szerint a vádlottak közül az I. r. vádlott 2007 decemberétől volt a Pécsi Női Kosárlabda Kft. ügyvezetője, mely kft. működtette az NB1-es pécsi női kosárlabdacsapatot.

A kft. az általa szerződtetett játékosokkal egyrészt munkaszerződést, másrészt egy úgynevezett szindikátusi szerződést kötött, mely utóbbi szerződések tartalmazták a játékosok azon járandóságait, amelyről a játékosokkal megállapodtak. A munkaszerződésben a minimálbérhez közeli fizetések kerültek megállapításra.

A Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeinek túlnyomó részét reklámbevételek adták, melyek után áfa fizetési kötelezettség állt fenn, míg jelentős mértékű vagyoni kötelezettségként jelentkeztek a cégnél a szindikátusi szerződések alapján fennálló kötelezettségek.

A kft. ügyvezetője (az I.r. vádlott), valamint a cégben vezető tisztséget nem viselő, azonban a kft. működésében a gazdasági döntések meghozatalában ténylegesen szerepet vállaló II. r. vádlott ezért 2007. év végén elhatározták, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. megbízási keretszerződést köt a II. r. vádlott vezetése alatt álló gazdasági társasággal. A szerződés tartalma szerint a II. r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére marketing tevékenységet végez.

Ténylegesen azonban ezen megbízási keretszerződés megkötésére azért került sor, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeit terhelő áfa fizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentse, illetve hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. a vele szerződtetett játékosoknak járó járandóságok jelentős része tekintetében a kifizetéseket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget kijátssza.

A II. r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére a megbízási szerződésben meghatározott marketing tevékenységet nem végezte el, csupán a vele leszerződő játékosok részére a személyi alapbéren kívüli összegeket fizette ki járulék levonása nélkül, majd hogy ő is mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, a cége könyvelésébe valótlan tartalmú számlákat állított.

A Pécsi Női Kosárlabda Kft. összesen több mint 400 millió forintot utalt át a II. r. vádlott cége részére, aki erről marketing tevékenység címen állított ki számlákat.

A valótlan tartalmú számlákkal összesen több, mint 80 millió forint áfa adóhiányt okoztak a vádlottak a költségvetésnek.

A vádlottak cselekménye az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettének a megállapítására alkalmas, mely bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.

A bíróság folytatja a tárgyalást.